I. Általános szabályok

1. A reklámnak jogszerűnek, tisztességesnek, tényállításainak pedig igaznak, valósnak kell lennie.

2. A reklámnak minden szempontból meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, nem ösztönözhet jogsértésre.

3. A reklám akkor tisztességes, ha megfelel a gazdasági versenyben általában elfogadott tisztességes piaci magatartás jogi és erkölcsi szabályainak.

4. A reklámot a szakmai gondosság követelményeinek megtartásával és társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni.

5. A reklám sem szövegével, sem képi elemeivel, sem összhatásában, sem természetét tekintve nem lehet alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

6. A gazdasági reklámtevékenység a szólásszabadság hatálya alá tartozik. Önmagában a népszerűsített termékkel vagy vállalkozással kapcsolatos ellenérzés nem teszi a kereskedelmi kommunikációt etikátlanná.

7. A reklám nem ronthatja a reklámszakma hírnevét, illetve nem ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat.

8. A reklámszakma szereplői és szervezetei – a reklámszakmai önszabályozás keretei között – a kereskedelmi szólásszabadság mindenkori érvényesítése érdekében lépnek fel.

9. A Kódexet mind szó szerint, mind szellemében kell alkalmazni.

10. Annak elbírálására, hogy a reklám a Kódex előírásainak megfelel-e, amennyiben a Kódex eltérően nem rendelkezik, az egyes megjelöléseknek, kifejezéseknek a hatályos jogi szabályozásban rögzített fogalmi rendelkezései az irányadók. Ennek hiányában a mindennapi életben – illetve a szakmai fogyasztóknak szóló reklámozás során az adott szakmában – általánosan elfogadott jelentése az irányadó.

11. A reklám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy milyen hatást gyakorolhat a társadalomra, tekintettel a közzététel módjára és helyére. A reklámeszközök eltérő jellege miatt az a reklám, amely az egyik reklámeszközön közzétéve nem kifogásolható, nem fogadható el szükségképpen más reklámeszközön való megjelentetésekor is.

1. A reklám nem tartalmazhat indokolatlanul olyan elemeket, illetve nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normákat, illetve az általános közízlést.

2. A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a testi épség veszélyeztetését, a természetes vagy épített környezet és annak elemei, valamint bármilyen tulajdon károsítását ösztönzi, támogatja vagy igazolja.

3. A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, illetve nem kelthet olyan összhatást, amely agresszív, erőszakos vagy jogszabályba ütköző, a jelen Kódex által meghatározott célokat és értékeket, valamint a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető antiszociális magatartást ösztönöz, támogat vagy igazol.

4. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát, hiszékenységét, tudatlanságát vagy kiszolgáltatottságát és különös figyelemmel kell lenni a sérülékeny célcsoportokra is. A reklám csak körültekintően és indokolt esetben építhet a szorongásra, a szerencsétlenségtől, az emberi szenvedéstől való félelemre és nem használhatja ki a babonaságot.

5. A társadalmi célú reklám kivételével a reklám nem kelthet súlyos, vagy a fogyasztók széles köre számára indokolatlan, a termék jellegétől idegen félelmet, nem alkalmazhat sokkoló érveket vagy képeket pusztán a figyelem megragadása érdekében.

6. Természeti, történelmi, tudományos, kulturális értékek vagy emlékek reklámban való megjelenítése nem sértheti azok megbecsülését.

7. A reklám nem sérthet semmilyen világnézeti (ezen belül vallási) meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok és a vallásgyakorlás rituális elemei a reklámban kizárólag a jó ízlés határai között használhatók fel.

8. A reklám nem sértheti az emberi méltóságot.

9. A reklám nem tartalmazhat semmilyen hátrányos megkülönböztetést, különösen népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek, korosztályok közötti, illetve szexuális hovatartozás, családi állapot, vallási kötődés, fogyatékosság, vagyoni, születési és egyéb helyzet alapján történő bármilyen diszkriminációt, illetve nem támogathat ilyen nézeteket, nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésre.

10. Törekedni kell a reklámokban megjelenő személyek progresszív, sokoldalú ábrázolására – nem, kor, etnikum, foglalkozás, társadalmi és egészségügyi helyzet (pl. fogyatékosság) -, a karakterek és különböző szerepek diszkrimináció mentes megjelenítésére.

11. Nemzetek jelképei a reklámban – elsősorban termékek eredetének megjelölésére való utalásként – a jó ízlés határai között használhatók. A területi közigazgatásban használt hivatalos jelképek (címer és zászló) csak az illetékes hatóság előzetes engedélyével használhatók fel a reklámban. Mindezen jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.

12. A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, illetve nem kelthet olyan összhatást, amely az állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja. Tilos az állatokkal kapcsolatos agresszív bánásmód, ártalmas magatartás bemutatása. Állat reklámban való megjelenítése esetén ügyelni kell arra, hogy a megjelenítés módja ne sértse az állatok védelmére vonatkozó általános társadalmi elvárásokat.

13. Tilos az emberi test öncélú, tárgyias vagy tárgyként való ábrázolása. Tilos minden olyan reklámozás, amelyben az ábrázolt személyt a reklámozott terméktől függetlenül szexualitás tárgyává redukálják vagy szexuálisan elérhetőnek ábrázolják. Az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása nem kifogásolható, de az ábrázolás módja nem sértheti az emberi méltóságot, a személyhez fűződő jogokat.

14. A reklám nem tartalmazhat olyan, szexuális tartalmú állítást, amely megalázó lehet a fogyasztók számára.

15. A reklám nem összpontosíthat a reklám szereplőinek testére vagy egyes testrészeire úgy, mintha azok tárgyak lennének, nem jeleníthetőek meg megalázó, elidegenítő vagy nemre vonatkozóan negatív módon.

16. A reklámokban kerülni kell a testképet digitális módon torzító manipulációkat az egészséges önkép védelme érdekében.

17. Tilos a tudatosan nem észlelhető elemeket tartalmazó reklám alkalmazása.

18. Tilos minden, az illegális szerekkel, pszichotróp anyagokkal, drogokkal kapcsolatos olyan célzást vagy utalást megjeleníteni a reklámban, amely azok használatára ösztönöz, vagy azok elfogadhatóságát sugallja.

19. Semmilyen terméket sem szabad előzetes engedély nélkül elküldeni a fogyasztónak. Ez alól csak azok a reklámajándékok képeznek kivételt, amelyeket a fogyasztó ingyen, vásárlási kényszer nélkül kap meg.

1. A reklám ebbéli minőségének – annak helyétől és közzétételének, küldésének technikai megoldásától függetlenül – egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

2. A híreket, szerkesztői tartalmat is megjelenítő médiumokban a reklám reklámjellegét könnyen és egyértelműen felismerhető módon kell jelölni, a reklámozónak és/vagy márkának pedig azonosíthatónak kell lennie.

3. A reklámozó és/vagy a márka azonosításának biztosítása nem követelmény a kizárólag a figyelmet felkeltő, jellemzően a termék kereskedelmi kommunikációját bevezető reklámoknál (teaser).

4. A társadalmi célokra (is) hivatkozó gazdasági reklámból egyértelműen ki kell tűnnie a reklám gazdasági jellegének.

5. A reklám a kommunikáció módját tekintve sem lehet megtévesztő, nem keltheti például tanulmány, elemzés vagy piackutatás látszatát.

6. A támogató (szponzor) nevét vagy az általa megnevezni kért márkanevet, védjegyet, megjelölést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a támogatás (szponzorálás) tényéről a szponzorált kiadvány, műsor, rendezvény stb. nézője, olvasója, hallgatója, résztvevője tudomást szerezhessen.

1. A reklám szövege nem jeleníthető meg oly módon, hogy az – akár összhatásában, akár idegen nyelvű elemek alkalmazásával – a magyar nyelv alapvető nyelvtani szabályait sértse.

2. A jogszabályok szerint közzétehető idegen nyelvű reklámoknál a használt idegen nyelvet ugyanolyan védelem illeti meg, mint a magyar nyelvű reklámoknál a magyar nyelvet.

1. A reklám alkotójának kreatív koncepcióját, illetve minden abban foglalt és azzal összefüggő ötletet is általános védelem illet meg.

2. A reklám nem hasonlíthat annyira más vállalkozás reklámjának megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez, vizuális megjelenítéséhez, zenéjéhez és hangeffektusaihoz, hogy az megtévesztő legyen, vagy összetévesztésre alapot adhasson.

3. Amennyiben egy reklámozó a maga jellegzetes reklámkampányát egy vagy több országban közzétette, más reklámozónak tartózkodnia kell attól, hogy egy másik országban a közzétetthez hasonló reklámmal a reklámozót a kampány további országokra kiterjesztésében akadályozza.

4. A jogszerűen közzétett összehasonlító reklám kivételével tilos a reklámban jogosulatlanul más márka megjelölését, árujelzőjét használni.

1. A reklám nem használhatja fel jogosulatlanul valamely személy nevét, képmását – ideértve a róla készült rajzot, egyéb grafikai ábrázolást, karikatúrát, mozgókép felvételt -, hangfelvételét, nyilatkozatát, kutatási anyagát, szakmai publikációját.

2. A reklám nem vezethet természetes személy vagy ezek csoportja, jogi személy, szervezet becsületének és jó hírnevének – üzleti hírnevének – sérelméhez. A reklám nem sértheti a kegyeleti érzést, továbbá a már nem élő személyeket megillető történelmi vagy kulturális megbecsülést.

3. A reklám sem közvetlenül, sem közvetetten nem sértheti más piaci szereplő és márkája, illetve annak terméke jó hírnevét.

1. A reklámmal kapcsolatos adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodni kell az információs önrendelkezési jog és a magánélet tiszteletben tartásáról és védelméről a vonatkozó jogszabályok betartása mellett. Biztosítani kell, hogy a személyes adatok kezelése és feldolgozása a folyamat minden fázisában jogszerű, tisztességes, célhoz kötött, átlátható és ellenőrizhető legyen az érintettek és más adatkezelők számára.

2. Személyes adatok reklámcélú felhasználásához – főszabály szerint – az érintett önkéntes, egyértelmű, megfelelő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása szükséges, amelyet az érintettől az adatkezelés megkezdése előtt kell beszerezni.

3. Személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés (utalás arra mi tartozik ez alá) céljából kivételes esetben a reklámtevékenységet végző adatkezelő jogos érdekének minősülhet, amennyiben az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadsága nem élvez elsőbbséget, figyelembe véve az érintett adatkezelővel fennálló kapcsolatát és észszerű elvárásait. Az adatkezelő jogos érdekén alapuló adatkezelést az adatkezelőknek – figyelemmel a hatóság gyakorlatára – szűken kell értelmezni, és az egyes adatkezelés összes körülményeinek együttes vagy egyedi mérlegelésével kell megállapítani. Az érintettek számára ebben az esetben is biztosítani kell a tiltakozás (leiratkozás/opt out) lehetőségét. Erre a lehetőségre legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni a figyelmet, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni. Az adatkezelő jogos érdekeiről és az érintettek érdekeiről, várakozásairól érdekmérlegelési tesztet kell felvenni. Amennyiben az érintettek az adott körülmények alapján nem számítanak a közvetlen üzletszerzés célú adatkezelésre, az adatkezelőnek törekednie kell a jogos érdek alapján történő adatkezeléstől való tartózkodásra.

4. Amennyiben az adatkezelés a reklámozó vagy a reklámszolgáltató jogos érdekén alapul, az érintettnek biztosítani kell az adatkezeléssel szembeni tiltakozás jogát. Ha közvetlen üzletszerzés céljára történik az adatkezelés és az érintett él a tiltakozás jogával, akkor az adatkezelő a személyes adatokat e célból nem kezelheti tovább, azokat törölnie kell. Az érintett részéről a közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezeléssel szembeni tiltakozás esetén semmilyen, a saját helyzetével kapcsolatos ok megjelölése nem szükséges és az adatkezelőnek nincs mérlegelési lehetősége.

5. A személyes adatok gyűjtése során az adatkezelő köteles az adatgyűjtést tisztességes és átlátható módon (transzparensen) lefolytatni. Az adatkezelő köteles biztosítani az érintettek megfelelő tájékoztatáshoz való jogának érvényesülését. Ennek érdekében az adatkezelő köteles adatkezelési tájékoztatót készíteni és ezt az érintettek számára elérhetővé tenni. Digitális környezetben, cookie-k vagy hasonló technológia alkalmazása esetén a tájékoztatóban az ezekkel megvalósított adatkezelések ismérveire is ki kell térni vagy kiegészítő -tájékoztatót (pl. cookie-tájékoztató) kell – készíteni, továbbá javasolt consent management platformot (CMP) alkalmazni.

6. A személyes adatok kizárólag célhoz kötötten, a cél eléréséhez feltétlenül szükséges ideig kezelhetők. Amennyiben az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, a hozzájárulás visszavonása után a személyes adatok hozzájárulás alapján nem kezelhetőek tovább. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

7. Amennyiben a reklámtevékenység valamilyen feliratkozáshoz, regisztrációhoz, tagsághoz, meghatározott időpontban bekövetkező vagy időtartamig tartó – pl. promóciós – eseményhez vagy kampányhoz kapcsolódik, a személyes adatokat a leiratkozás, fiók megszüntetése, esemény vége után véglegesen és helyreállíthatatlan módon- – figyelembe véve a jogszabályi kötelezettségeket és a hatósági gyakorlatot is – törölni kell.

8. Az adatkezelők az adatbiztonság érdekében kötelesek a megvalósításhoz szükséges költségek és a technika jelenlegi állása, valamint az adatok érzékenysége és a kockázatok figyelembevételével megállapított megfelelő biztonsági intézkedések alkalmazására, amelyek a személyes adatokat a véletlen és jogellenes megsemmisítés, elvesztés, megváltoztatás, jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen védik. Az adatbiztonság céljából az adatkezelők különleges intézkedéseket, így adatbiztonságot fokozó technológiákat (titkosítás, pszeudonimizálás, aggregálás) alkalmazhatnak. A listák adatvédelmi és adatbiztonsági szempontból jogszerű és megfelelő felhasználását a listaközvetítő és a lista felhasználója közötti írásbeli megállapodásban kell rögzíteni.

9. Személyes adatok tudottan, vagy a körülmények alapján észszerűen feltételezhető módon kiskorú (18. életévét be nem töltött) személyektől való gyűjtése esetén az adatkezelő minden észszerű erőfeszítést köteles megtenni annak érdekében, hogy a kiskorú és a törvényes képviselő megfelelő tájékoztatását biztosítsa a kiskorú személyes adatainak kezelésével kapcsolatban.

10. A 16. életévét még be nem töltött kiskorú esetében minden esetben szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására. A 16. életévét betöltött kiskorú esetén az adatkezelés minden körülményének együttes mérlegelése alapján kell megállapítani, hogy szükséges-e a törvényes képviselő hozzájárulása. Ilyen esetben vizsgálandó a kezelni kívánt személyes adatok jellege és mennyisége, az adatkezelés tervezett időtartama, valamint, hogy a kiskorúnak az adatkezelésből csak előnye származik-e.

11. Ha törvényes képviselő előzetes hozzájárulása kötelező, akkor a személyes adatok digitális interaktív médián keresztül történő megadása előtt ésszerű lépéseket kell tenni – figyelemmel kísérve az aktuális hatósági gyakorlatot – annak ellenőrzésére, hogy ez a hozzájárulás ténylegesen megadásra került.

12. Kiskorúaknak szánt reklám esetén az adatvédelmi tájékoztatást a kiskorú számára is érthető, egyszerű nyelvezetet használva kell megadni és könnyen hozzáférhető módon kell elhelyezni.

13. Digitális online játékhoz kapcsolódó reklám esetén a kiskorú játékban való részvétele, nyeremény felajánlása vagy bármely más, promóciós juttatással járó tevékenység nem köthető olyan feltételhez, amelyhez az adott tevékenységben való részvételhez a feltétlenül szükséges személyes adatokon kívül további személyes adatok megadása szükséges.

14. A reklámtevékenységgel kapcsolatos adatkezelés esetén az adatkezelő köteles mindenre kiterjedő, átlátható és közérthető adatkezelési tájékoztatót készíteni és betartani az ezzel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeket. Az adatkezelési tájékoztatónak tartalmaznia kell többek között az adatkezelő nevét és elérhetőségét, az adatkezelés céljainak és jogalapjának egyértelmű leírását, az adatok megőrzésének időtartamát, az érintett adatkezeléshez kapcsolódó jogait, a kezelt személyes adatok egyéb címzettjeit.

15. Az adatkezelőnek a szükséges adatkezelési tájékoztatót az érintett számára megismerhetővé kell tennie, és a reklámtevékenység jellegétől függő módon az érintettet aktívan a tájékoztató helyére kell irányítania. Az adatkezelő az érintett kérésére a jogszabály szerinti határidőben köteles további tájékoztatást adni.

16. Az adatkezelési tájékoztatót az érintett számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni, online reklámtevékenység esetén az internetes felület jól látható, a lényegi tartalomtól egyértelműen elkülöníthető részén kell feltüntetni.

17. Az adatkezelő az érintettek jogainak gyakorlásához megfelelő intézkedéseket hoz ideértve:
a. közvetlenül az érintett által megadott bármely személyes adatát tartalmazó adatbázisról (ún. marketinglistákról) való leiratkozás lehetőségének biztosítása;
b. érdeklődési körön alapuló személyre szabott reklámozásról való leiratkozás ill. ehhez adott hozzájárulás visszavonásának biztosítása;
c. személyes adatok harmadik fél részére történő megosztásával kapcsolatos hozzájárulás visszavonása;
d. az érintettről tárolt helytelen vagy pontatlan személyes adatok, pl. név, kapcsolattartási adatok helyesbítésének biztosítása.

18. Az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy az érintett számára a reklámüzenetek kézbesítéséhez adott hozzájárulás visszavonásának lehetősége – ideértve a levelezőlistáról történő leiratkozást – a hozzájárulás megadásához hasonlóan érthető, egyszerű, és könnyen elérhető legyen. Az adatkezelő köteles tiszteletben tartani az érintett azon rendelkezését, hogy a továbbiakban nem kívánja adott módon vagy adott platformon keresztül reklámüzenetek fogadását.

19. Az olyan harmadik országba történő adattovábbítás esetén, amely nem minősül megfelelő, a vonatkozó jogszabályok által biztosított adatvédelmi szintnek megfelelő, előírt szintű adatvédelemmel, különös gondossággal kell eljárni a mindenkori jogszabályi korlátozások, előírások és bírósági és hatósági döntések figyelembevételével.

20. Körültekintően kell eljárni annak tekintetéteben, hogy közös adatkezelés vagy adatfeldolgozó igénybevétele történik-e. Mindkét esetben a jogszabályi kötelezettségek figyelembevétel kell eljárni és írásbeli megállapodást kötni.

1. A Kódex szabályainak betartásáért a jogszabályi előírásokon túl elsősorban és mindenre kiterjedően a reklámozó felelős.

2. A reklámért a reklámszolgáltató és a közzétevő is felelős a megjelenítésre és a közzététel módjára vonatkozó szabályok tekintetében, illetve abban az esetben is, ha a reklámozó kiléte a reklám közzétevőjének felróható okból nem állapítható meg.