II. A reklámozás különös szabályai

1. A társadalmi célú reklám megrendelőjét a reklámban jól felismerhetően meg kell jelölni.

2. Az olyan társadalmi célú reklámnak, amely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell jelölnie a kedvezményezett nevét.

3. A társadalmi célú reklám csak a megismertetni kívánt közérdekű cél, vagy megelőzés hatékony kommunikációjához szükséges módon és arányos mértékben kelthet félelmet, tartalmazhat sokkoló elemet, drámai megjelenítési módot.

4. Az akadálymentes hozzáférés megvalósítása érdekében az audiovizuális médiaszolgáltatásokban való közzététel céljából a társadalmi célú reklámokat pontos és a képernyő történéseivel szinkronban álló magyar nyelvű felirattal kell ellátnia a megrendelőnek.

5. Társadalmi célú reklámban gyermeket és fiatalkorút – törvényes képviselője hozzájárulásával is – csak indokolt esetben lehet beazonosítható módon szerepeltetni.

Definíció: Jelen kódex alkalmazásában kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. Gyermekkorú a 14 év alatti kiskorú, fiatalkorú a 14 és 18 év közötti kiskorú.

1. A gyermek- és fiatalkorúaknak (továbbiakban együtt: kiskorú) szóló reklámozás során különös gondossággal kell eljárni.

2. A reklám megítélésénél figyelembe kell venni a kiskorú életkorát, tapasztalatát, a közzétevő médiát, valamint a reklám megjelenésének környezetét. Az a reklám, amely elfogadható egy kamasz számára, nem feltétlenül fogadható el fiatal/kicsi gyermek számára.

3. A kiskorúaknak szóló reklám nem tartalmazhat olyan kijelentést, vizuális megjelenítést, vagy hangeffektust, amely érzelmileg, szellemileg, erkölcsileg és/vagy fizikailag a kárukra lehet, kihasználja hiszékenységüket, tapasztalatlanságukat és érzésvilágukat.

4. A reklámozás során tilos az olyan elemek alkalmazása, amely szexualizálja, tárgyiasítja a kiskorúakat és/vagy őket a szexualitást ábrázoló vagy arra utaló helyzetben mutat be.

5. A kiskorúaknak szóló reklám – üzenetének tartalmára és annak megjelenítésére is tekintettel – nem mutathat rossz magatartási mintát, negatív erkölcsi értéket elfogadottnak vagy elfogadhatónak.

6. A kiskorúaknak szóló reklámok kép- és nyelvhasználata legyen a célcsoport életkorának megfelelően könnyen érthető.

7. A reklámban, valamint a reklámkészítés folyamatában tekintettel kell lenni a kiskorú emberi méltóságára. Tilos a kiskorút megalázó, lealacsonyító, kiszolgáltatott, szélsőségesen nevetséges vagy megszégyenítő helyzetbe hozni és abban mutatni.

8. A kiskorúaknak szóló reklámozás során különös gondossággal kell eljárni a reklám azonosíthatósága érdekében, beleértve az influenszerek (hírességek, celebritások) kommunikációját is. Fikciós reklámelemek, képzeletbeli figurák megjelenítése során is elvárás, hogy a kiskorú számára azok az eredeti közegüktől (tartalomtól) könnyen elhatárolhatók legyenek.

9. A reklám nem célozhatja és nem sugallhatja, hogy a kiskorúakban olyan tudat alakuljon ki, hogy ha a reklámozott árut nem szereznék meg, akkor szégyenkezniük kellene, nevetségessé, a saját közösségükben népszerűtlenné válnának vagy hátrányba kerülnének.

10. A kiskorúaknak szóló reklám nem sugallhatja, hogy a reklámozott termék a tulajdonosát kiválóvá teszi, bármilyen előnyhöz juttatja, vagy a közössége körében – legyen az akár felnőtt vagy gyerek közösség – a siker, irigyelt helyzet eszköze lehet. E tilalom nem vonatkozik az oktatási vagy egészségügyi termékekre vonatkozó valós állításokra.

11. A reklám nem sugallhatja azt, hogy amennyiben a gyermekkorú maga vagy az általa felkért személy nem veszi meg az adott terméket, illetve nem veszi igénybe az adott szolgáltatást, akkor valamiféle kötelességét vagy ígéretét szegi meg.

12. A reklám nem sértheti a kiskorúak előtt a szülők és a nevelők tekintélyét, és nem ösztönözhet velük szemben engedetlenségre.

13. A reklám nem használhatja ki tisztességtelenül a kiskorúak szülők, nevelők iránti bizalmát.

14. A kiskorúaknak reklámozott termék tényleges természetét és felhasználási lehetőségeit illetően a reklám nem lehet félrevezető vagy megtévesztő. Így különösen a termék bemutatása során tilos a használatához szükséges életkort, ügyességet alá- vagy túlbecsülni. Tilos eltúlzottan bemutatni a termék valódi méretét, értékét, tartósságát, teljesítményét.

15. Tilos elhallgatni, hogy a reklám által bemutatott eredményt csak további tartozékok, elemek, gyűjthető darabok beszerzésével lehet elérni.

16. A kiskorúaknak szóló reklámban az ár megjelenítése nem lehet a kiskorúak számára megtévesztő, például aránytalanul alacsony árra utaló. A kiskorúaknak szóló reklámozott termékek költségeit nem szabad minimalizálni, például a “csak”, “kedvező ár”, “legalacsonyabb ár” kifejezések használatával.

17. A reklám nem sugallhatja, hogy a reklámozott termék megvásárlása kivétel nélkül valamennyi család számára könnyen elérhető.

18. A reklámhoz kapcsolódó nyeremény esetében tiszteletben kell tartani a szülő mérlegelési jogát, különösen, ha a nyeremény jellege ezt indokolja (például jellemzően szülői segítséggel használható eszköz vagy rendezvény belépő).

19. Az olyan termék reklámozása vagy használata során, ahol a reklámozás egyben értékesítési és/vagy szolgáltatás-igénybevételi lehetőséggel párosul (például interneten történő reklámozás, mobilalkalmazáson belüli vásárlásra (in-app purchase) felhívó, vagy egyéb olyan reklámok, amelyek telefonhívással megvalósuló igénybevételre ösztönöznek), a reklámozónak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az áruvásárlásra vagy a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jognyilatkozat előtt a kiskorúak szerezzék meg a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezését.

20. A kiskorúakat célzó reklám során a kiskorúak által érthető kifejezésekkel kell megadni a reklámozott ajándék, pályázat vagy verseny pontos és részletes feltételeit. A közlésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ajánlatot és annak feltételeit a kiskorúak pontosan megértsék.

21. Gazdasági reklám nem mutathat kiskorúakat veszélyes helyzetben. A reklám nem mutathatja termék veszélyes vagy nem biztonságos használatát.

22. Gyermekkorú szereplőt a reklám nem mutathat utcai környezetben, forgalmi helyzetben egyedül, oly módon, ami a szereplő életkorának megfelelő korú gyermekek számára veszély forrása lehet.

23. A kiskorú közlekedési helyzetben nem mutatható be a mindenkori közlekedési szabályokat megsértő módon.

24. Kiskorúak nem mutathatók be veszélyes anyagok, eszközök, vagy berendezések felnőttek közvetlen felügyelete nélkül történő használata közben, vagy azok közvetlen közelében.
25. A gyermekkorúakat tilos a reklámban úgy ábrázolni, amint gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, orvostechnikai eszközöket egyedül használnak.

26. A kiskorúaknak szóló reklám nem ösztönözheti őket arra, hogy bármilyen okból számukra ismeretlen felnőtt személyekkel kapcsolatot keressenek vagy létesítsenek, továbbá számukra idegen helyet keressenek fel.

27. Szexuális termék reklámját tilos kiskorúnak szóló médiakörnyezetben elhelyezni.

28. A vonatkozó jogszabályok által nem tilalmazott esetekben is csak az intézmény vezetőjének engedélyével szabad reklámozni a kiskorúak részére fenntartott oktatási és szociális intézményekben. Az engedélyeztetési kötelezettség a reklámozott termék jellegére, a reklám tartalmára, a reklámozás módszerére és a közzététel helyére egyaránt vonatkozik.

29. Az iskolai reklám nem zavarhatja az oktató-, nevelőmunkát különös tekintettel az iskolaidőre, a tanítás rendjére, valamint a tanórákra.

1. Jelen Cikkely szabályait kell alkalmazni – az általános szabályokkal összhangban – minden olyan reklám (kereskedelmi kommunikáció, marketingeszköz) esetében, amely a termék kelendőségét valamely hozzáadott értékkel, különleges ajánlattal kívánja fokozni (például: árcsökkentés, ingyenes ajánlat, (online) kupon, nyeremény, ajándék, teszttermék, jótékonysági akciók).

2. Az eladásösztönzést szolgáló eladáshelyi kommunikáció (pl. POS, hostess promóció, másodlagos kihelyezés) során különös körültekintéssel kell betartani a Kódex rendelkezéseit.

3. A promóciók feltételei és lebonyolításának részletei minden résztvevő számára átlátható és könnyen értelmezhető kell legyen.

4. Az eladásösztönzés szervezése és lebonyolítása során kerülni kell a fogyasztóban jogos csalódást keltő vagy egyéb tekintetben panaszra okot adó magatartást. Az eladásösztönzés során keletkező igények kielégítése legyen gyors és hatékony, egyenlően alkalmazott valamennyi résztvevővel szemben és tisztességes a versenytársakkal, illetve más piaci szereplőkkel szemben. Kívánatos, hogy a reklámozó, a résztvevők és más közreműködő személyek magatartása általában olyan legyen, amely nem rombolja az akciókba, eladásösztönzésbe vetett bizalmat.

5. Nem lehet értékesítési promóciókat alapozni a versenytársak rossz hírnevére.

6. Az eladásösztönzés során különös körültekintéssel kell eljárni annak érdekében, hogy az ajándék vagy előny ígért értéke ne legyen eltúlzott, megtévesztő és/vagy a reklámozott termék ára eltitkolt vagy bizonytalan.

7. Erre alkalmas ellenőrzéssel is biztosítani kell, hogy az eladásösztönzés szervezése és lebonyolítása megfeleljen a fogyasztók ésszerű elvárásainak. Különösen:
• Az ígért előnynek (ajándéknak) a várható igényekhez igazított mennyiségben és ésszerű időn belül rendelkezésre kell állnia, elkerülhetetlen késedelem esetén a fogyasztót tájékoztatni kell és a szükséges intézkedéseket a késedelem orvoslására meg kell tenni.
• A hibás ajándékot ki kell cserélni, vagy a fogyasztót megfelelő módon kárpótolni kell.

8. Az eladásösztönzés kommunikációjának tartalmaznia kell minden lényeges, a fogyasztói döntés befolyásolására alkalmas információt. Így különösen az alábbiakat:
• a részvétel lényeges feltételei és a részvételi szabályzat elérhetőségének megjelölése,
• az ajánlott előny (pl. ajándék) lényeges tulajdonságai,
• a részvételre nyitva álló időkeret/határidő,
• a részvétel esetleges korlátozása (életkor, földrajzi korlát, más áru vagy szolgáltatás megléte), a készletek korlátozottsága. Amennyiben az ajánlat korlátozott, a fogyasztót tájékoztatni kell a helyettesítés vagy pénzvisszatérítés lehetőségeiről,
• amennyiben kupon, ajándékszelvény, voucher kerül felajánlásra, akkor ezek ellenértékét is meg kell adni,
• a megszerzéssel felmerülő esetleges költségek,
• a reklámozó pontos neve és elérhetősége, és ha ettől eltérő, akkor a panaszok benyújtásának helye.

9. A promócióval összefüggésben a fogyasztó által szükségesen megadott személyes adatok kezelése során különös körültekintéssel kell eljárni.

1. Testsúlycsökkentő vagy ilyen hatással is rendelkező termék reklámja nem célozhat kiskorúakat, és nem tartalmazhat olyan utalást, amely elsősorban számukra vonzó.

2. Testsúlycsökkentő vagy ilyen hatással is rendelkező termék reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy a túlzott, indokolatlansoványság vonzó.

3. Testsúlycsökkentő vagy ilyen hatást ígérő termék reklámja nem utalhat a súlycsökkentés mértékére vagy ütemére.

4. Testsúlycsökkentő vagy ilyen hatást ígérő termék reklámja nem keltheti azt a benyomást, hogy a fogyókúrázók nem tudnak kudarcot vallani.

5. Rövid idejű karcsúsítást eredményező funkcionális ruhadarab reklámja nem sugallhat tartós hatást, illetve nem keverendő össze a testsúly vagy a testzsír csökkentésével.

1. Egészségügyi, közérzeti problémák megoldására, javítására kifejlesztett, nem gyógyszerként, illetve nem gyógyászati segédeszközként forgalmazott élelmiszerek (beleértve az étrend-kiegészítőket is), kozmetikumok, valamint bármely más termék reklámja nem keltheti gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz benyomását. A termék jellegének egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

2. A védőoltások és azokhoz kapcsolódó gyógyszerek esetében a jogszabály alapján engedélyezett reklámnak – a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozására vonatkozó szabályok betartásán túl – egyértelműen jeleznie kell a termékkategóriát és ennek érdekében jól láthatóan meg kell jeleníteni „a vényre kapható gyógyszer” kifejezést, valamint azt, hogy a reklám a hatáskörrel rendelkező szakhatóság által engedélyezett reklámkampány része.

3. Az edzés-, valamint életmódprogramok (pl. diéta) reklámjának arra kell ösztönöznie a fogyasztót, hogy az edzés vagy életmódprogram megkezdése előtt mérlegelje egészségi állapotát és konzultáljon orvosával.

4. Az edzés- és az életmódprogramra vonatkozó információkat a fogyasztó számára egyértelműen és könnyen érthetően kell megfogalmazni. Az életmódprogram reklámja nem építhet félelemre és a fogyasztó állapotának vagy egyéb körülményeinek tisztességtelen kihasználására.

5. A tudományos terminológia vagy szókincs használata nem sugallhatja azt, hogy a termékre vagy az életmódra vonatkozó állítás tudományos érvényű.

Jelen fejezet értelmében kozmetikai termék minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel (hámréteg, haj- és testszőrzet, körmök, ajkak és külső nemi szervek) vagy fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerüljön, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, illatosítása, kinézetük megváltoztatása, védelme, megfelelő állapotban tartása céljából, vagy a testszag megszüntetése érdekében.

1. A kozmetikai termékre vonatkozó állítások akkor tehetőek közzé, ha azok megfelelően és ellenőrizhetően alátámasztottak, a reklám állítástól függően mérésen alapuló vizsgálatok, tanulmányok, fogyasztói észlelési vizsgálatok vagy nyilvánosan közzétett információ útján. A reklám állítását a reklámozónak a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban kell megfogalmaznia.

2. A kozmetikai termékkel kapcsolatos vizuális megjelenítés során akkor lehet digitális technikát használni, ha az a márkaszemélyiséget, a pozicionálást, vagy bármely konkrét, a termék használatából származó előnyt segít megjeleníteni.

3. A reklámban elő- és utógyártási technikák, így például stilizálás, retusálás, műszempilla-felhelyezés, hajhosszabbítás az alábbi feltételekkel alkalmazhatóak:
• a reklámozónak biztosítania kell, hogy a termék hatását hirdető reklám nem megtévesztő,
• a digitális technikák nem változtathatják meg a modellek képét úgy, hogy a testük vagy a vonásaik valószínűtlenek vagy megtévesztőek legyenek a termék által elérhető hatást illetően,
• az elő-és utómunkálatok csak abban az esetben elfogadhatóak, ha ezáltal nem ruházzák fel olyan tulajdonságokkal vagy hatással a terméket, melyekkel az nem rendelkezik.

4. A reklámokban alkalmazott modellek és az utómunkálatok nem népszerűsíthetnek extrém vékony testalkatot.

5. Nem megtévesztőek a reklám során alkalmazott egyértelmű túlzások vagy stilizált divatképek, amelyek tartalma nem szó szerint értelmezendő, továbbá olyan technikák használata a kép esztétikai szépségének növelésére, amelyek függetlenek a terméktől vagy a reklámozott hatástól.

6. A vásárlói vélemények és szakértői javaslatok a kozmetikai termékek tulajdonságainak kiemelésére vagy márkakép megteremtésére használhatóak. A vásárlói vélemények és szakértői javaslatok:
• írott vagy szóbeli nyilatkozatok formájában használhatóak fel,
• akkor használhatóak fel, ha hitelesek, megbízhatóak és igazolhatóak,
• nem helyettesíthetik a kozmetikai termékekre vonatkozó állítások alátámasztásául szolgáló bizonyítékokat,
• olyan módon használhatóak fel, hogy nem tartalmazhatnak valótlan vagy megtévesztő tájékoztatást a reklámozott termék jellegét, jellemzőit és az általa elérhető eredményeket illetően.

7. Hírességek, véleményvezérek (influenszerek), magánszemélyek, valamint fogyasztók véleményét abban az esetben lehet felhasználni, ha azok a termékről alkotott személyes véleményként vagy benyomásként jelennek meg. A véleményeket a reklám nem állíthatja be a termék hatékonyságát igazoló bizonyítéknak.

8. Orvosi, egészségügyi és tudományos szakértők által egy termékre, összetevőre vagy általában a higiéniára és a szépségre vonatkozó ajánlásai akkor elfogadhatóak, ha azok megfelelő és elégséges bizonyítékokkal alátámasztottak. A szakértőket az adott területhez kapcsolódó végzettségük, szakértelmük és tapasztalatuk alapján kell kiválasztani.

9. Kozmetikai termékről szóló reklám népszerűsítheti a kozmetikai termék higiéniai és egészségügyi előnyeit a kiskorúak körében, különös tekintettel a fényvédő, szájápolási és tisztító termékek esetén (sampon, szappan, szájhigiéniai és akné elfedő termékek).

10. A dekorkozmetikumok és parfümök reklámja nem buzdíthat arra, hogy kiskorúak túlzó mértékben használják őket.

11. Kozmetikai termék reklámja, beleértve a képi anyagokat, nem népszerűsítheti a szexualizációt a fiatalkorúak körében.

12. Kozmetikai termék reklámját úgy kell kialakítani, hogy az ne használja ki a fogyasztók környezetvédelmi aggályait vagy környezetvédelmi tudásuk hiányát. A környezetvédelmi szakzsargon és tudományos terminológia akkor elfogadható, ha az releváns és a célközönség számára könnyen megérthető.

1. Az élelmiszer és ital (továbbiakban: élelmiszer) reklámja – beleértve a termék nevét is – nem tulajdoníthat a terméknek emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságot, és ilyen tulajdonságra nem is utalhat.

2. Az egészségre vonatkozó állításnak engedélyezettnek kell lennie és az engedélyezett állítások listáján kell szerepelnie. A reklámnak az engedéllyel rendelkező állítást a listában megfogalmazottakkal összeegyeztethető módon kell tartalmaznia. Az állítás használatakor az előírt mennyiségi feltételnek is teljesülnie kell.

3. A függőben lévő (on-hold) állítás csak akkor használható, ha a reklámozó rendelkezik az állításának alátámasztására vonatkozó tudományos adatokkal. Az állítás használatakor az előírt mennyiségi feltételnek is teljesülnie kell. A függőben lévő állítás használatát annak elutasítása után azonnal vagy – amennyiben az elutasítás jogszabály útján történik – az elutasításra vonatkozó jogszabályban előírtak szerint meg kell szüntetni.

4. A táplálkozásra vonatkozó információkat a fogyasztó számára egyértelműen és könnyen érthetően kell megfogalmazni. A tudományos terminológia vagy szókincs használata nem sugallhatja azt, hogy a termékre vagy az életmódra vonatkozó állítás tudományosan alátámasztott.

5. Az élelmiszer reklámjának nem szabad túlzott, felesleges fogyasztásra biztatnia vagy azzal szemben elnézőnek lennie, az adagok méreteinek pedig a megjelenített környezethez képest arányosnak kell lenniük.

6. Az élelmiszer reklámja nem jelentheti ki, sugallhatja vagy sejtetheti azt, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend általában nem biztosítja a tápanyagok megfelelő mennyiségét.

7. Az élelmiszer reklámjának nem szabad aláásnia sem a kiegyensúlyozott étrend, sem az egészséges, aktív életmód jelentőségét.

8. Az élelmiszer olyan reklámjában, ahol a terméket étkezés részeként mutatják be, az étkezés többi eleme is a kiegyensúlyozott táplálkozás elvét kell, hogy tükrözze.

9. Az élelmiszer reklámjában szereplő szövegnek, hangi és képi megjelenítéseknek pontosan kell tükrözniük a terméknek a reklámban megjelenített lényeges tulajdonságait, mint az íz, a méret, a termék, illetve összetevőinek táplálkozástudományi vagy egészségügyi előnyei, és nem szabad megtéveszteniük a fogyasztókat egyik említett jellemző tekintetében sem.

10. Az olyan élelmiszeripari termék, mely nem arra való, hogy az étkezéseket teljes értékűen helyettesítsék vele, nem jeleníthető meg ekként.

11. A táplálkozási vagy egészségügyi vonatkozású összehasonlításoknak tárgyilagos, objektív módon alátámasztható, igazolható és tisztán érthető alapokon kell nyugodniuk.

12. Az élelmiszer reklámja nem tüntetheti fel negatív színben az aktív, egészséges életmódot folytató személyt és/vagy népszerűsítő programot.

13. Az élelmiszer reklámja nem tévesztheti meg a fogyasztót a reklámozott termék fogyasztásának lehetséges egészségügyi, kedvező élettani, társadalmi hatása vagy más előnyös tulajdonsága tekintetében.

14. Az élelmiszer reklámjának nem szabad aláásnia a szülők és a gyermek- és fiatalkorúak jólétéért felelős más felnőtteknek az étrend és az életvitel kiválasztásában játszott útmutató szerepét.

15. Az élelmiszer reklámban szereplő termék mennyisége nem lehet túlzott vagy nagyobb, mint ami az ábrázolt helyzetben lévő személy által történő beszerzése, használata vagy adott esetben fogyasztása ésszerű lenne.

16. Az élelmiszer reklámban kerülni kell az élelmiszerpazarlás bemutatását.

17. Az élelmiszer reklámozójának a gyermekkorúakat célzó reklámban nem szabad a médiában szereplő (élő vagy animációs) személyiséget, véleményvezért vagy influenszert, oly módon felhasználni, hogy az megnehezítse a műsor vagy szerkesztett tartalom és a reklám közötti különbségtételt.

18. Gyermekműsorokból ismert szereplőkkel készült élelmiszer reklám nem tehető közzé ilyen média tartalom közvetlen környezetében.

19. A fantázia – ideértve az animációt – mind a kisebb, mind a nagyobb gyermekeknek szóló reklámban elfogadható, figyelmet kell azonban fordítani arra, nehogy oly módon használják fel a gyermeki képzeletet, hogy az az érintett termék táplálkozási előnyeit illetően félrevezető lehessen a gyermekek számára.

20. A gyermekkorúaknak szóló élelmiszer reklám nem ösztönözheti a gyermekeket arra, hogy egyenek vagy igyanak közvetlenül az esti lefekvés előtt.

21. A gyermek- vagy fiatalkorúaknak szóló élelmiszer reklám nem állíthatja és nem sugallhatja azt, hogy a termék fogyasztása a közösségben elfogadott státusz, a kortársak közötti népszerűség és sikeresség növelését segíti.

22. A gyermekkorúakat célzó élelmiszer és nem alkoholtartalmú ital reklámjának nem szabad a sürgősség vagy az aránytalan árcsökkentés érzetét keltenie például a „most” vagy a „csak” szavak használatával.

23. Alkoholt is tartalmazó élelmiszer reklámozása során az alkoholtartalmú italok reklámozására vonatkozó szabályokat is be kell tartani.

24. Az étrend-kiegészítő a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Az étrend-kiegészítő reklámja nem terjedhet túl az egészség fenntartáson és nem sugallhatja azt, hogy beteg emberek szükségletét elégíti ki.

25. Az étrend-kiegészítő reklámjának a termékkategória megjelölését is tartalmaznia kell.

26. Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek különösen érzékeny fogyasztói csoportokat céloznak, ezért ezek reklámozása során fokozott körültekintéssel kell eljárni, figyelemmel a termékkategóriákra vonatkozó különleges promóciós és kereskedelmi gyakorlatokra irányadó követelményekre, beleértve az alábbiakat is:
• az ilyen termékek reklámozása nem lehet megtévesztő és tájékoztatást kell adnia ezen élelmiszerek megfelelő használatáról,
• tartalmaznia kell a termékkategóriára vonatkozó tájékoztatást,
• nem tulajdoníthat e termékeknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat. Nem minősül betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó utalásnak, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre vonatkozó azon kötelezettség teljesítése, hogy a termék jelölésén és reklámjában meg kell adni azon betegségnek, rendellenességnek, illetve egészségi problémának a nevét, amelyben szenvedők diétás ellátására szánják a terméket.
• anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek reklámját úgy kell kialakítani, hogy az ne fejtsen ki visszatartó hatást az anyatejes táplálással szemben.

A jelen cikkely rendelkezései alkalmazandók minden alkoholtartalmú ital reklámjára, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatára és az ezek felhasználásával készült termékekre, továbbá alkalmazandóak az alkohol tartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámjára.

1. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy az alkoholfogyasztás elfogadható bármely szárazföldi, vízi és légi személy, illetve teherszállító jármű vezetése előtt vagy alatt, ideértve a motorcsónakot, jet-skit, quadot, repülőgépet, valamint személyi vagy gépi meghajtású eszközt (pl. elektromos roller).

2. A reklám nem sugallhatja, hogy az alkoholtartalmú ital fogyasztása elfogadható veszélyes eszköz működtetése, illetve bármely veszélyes szabadidős vagy munkatevékenység végzése előtt vagy alatt.

3. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem mutathat be kiemelkedő fizikai, sport és szellemi teljesítményt ezen italok fogyasztásának hatásaként, valamint nem mutathat alkoholfogyasztást kiemelkedő fizikai, sport és szellemi tevékenység végzése során. Így különösen a reklám nem keltheti azt a benyomást, hogy az alkoholfogyasztás serkenti a szellemi képességeket vagy a fizikai teljesítményt, vagy bármilyen stimuláló hatása van, pl. a nagy odafigyelést igénylő feladat végrehajtása során.

4. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem mutathat alkoholfogyasztást munkahelyen, munkaidőben vagy bárhol munkavégzéshez kapcsolódóan. Kivételt képez ez alól, amikor az alkoholfogyasztás a termékhez vagy gyártásához kapcsolható szakember munkájához, a termék vagy gyártásának megismertetéséhez illeszkedően pl. kóstoltatás kapcsán jelenik meg.

5. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem lehet elnéző vagy bátorító a túlzott vagy felelőtlen fogyasztással szemben, amelyet az elfogyasztott italok mennyisége és a fogyasztás módja is jelezhet.

6. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem mutathat ittasnak tűnő személyt.

7. Az alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja nem sugallhatja, hogy az ittasság pozitív állapot lenne.

8. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem tüntetheti fel az absztinenciát vagy mértékletes fogyasztást negatívumként.

9. Értékesítési promóciót is tartalmazó alkoholtartalmú ital reklámja nem ösztönözheti a túlzott vagy felelőtlen fogyasztást.

10. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem kapcsolhatja össze a terméket vagy annak fogyasztását erőszakos, agresszív, veszélyes vagy antiszociális magatartással.

11. Az alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy az alkohol, az alkoholfogyasztás a felnőtté válás eszköze.

12. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem kelthet bizonytalanságot az áru természetével és alkoholtartalmával (erősségével) kapcsolatban. Tartalmazhat az alkoholtartalomra vonatkozó adatot, mint termékinformációt, de a magas alkoholtartalom nem lehet meghatározó kommunikációs elem, illetve nem kelthet olyan benyomást, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága.

13. Az alacsony alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy a fogyasztásával az alkoholra való rászokás vagy a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető.

14. Az alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja tartalmazhat az ital összetételére, így például a kalóriatartalomra vonatkozó információt, ám nem csatolhatja össze ezeket az egészséggel- illetve súlycsökkentéssel kapcsolatos állításokkal, kivéve, ha ezt jogszabály lehetővé teszi. A tápértékre, szénhidráttartalomra, kalóriatartalomra vonatkozó egyébként jogszerű, valós, körültekintően felhasznált és igazolható állítások – adott körülmények között – elfogadhatók lehetnek.

15. Az alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy az adott italnak terápiás hatása van, vagy a fogyasztása segít megelőzni, kezelni vagy gyógyítani betegséget.

16. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy az alkoholtartalmú ital megoldást kínálhat olyan szociális, illetve pszichikai problémákra, mint például a magány, stressz, unalom, kapcsolatteremtési nehézség.

17. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú ital fogyasztása hozzájárul a szexuális sikerhez, erősíti a szexuális képességet, vonzerőt, szexuális kapcsolat kialakításához vezethet.

18. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy az alkoholfogyasztás a társasági siker vagy elfogadottság feltétele, segít legyőzni a gátlásosságot, szégyenlősséget.

19. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem szólhat az alkoholfogyasztás tekintetében magas egészségi kockázatú csoportokhoz, pl. várandós vagy szoptató nőkhöz, nem mutathat magas egészségügyi kockázatú csoportba tartozó személyt.

20. Az alkoholtartalmú ital reklámja nem szólhat gyermek-és fiatalkorúakhoz, nem alkalmazhat elsősorban a számukra vonzó képi vagy szöveges elemet, az alkoholtartalmú ital reklámjában nem szerepelhet 25 évesnél fiatalabb személy.

21. Az alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja nem használhat olyan – valóságos vagy kitalált –, tárgyat, képet, stílust, jelképet, színt, zenét, személyt/karaktert (különösen rajzfilmfigurát, sportolót, közismert személyt, influenszert), aki vagy amely elsősorban a gyermek- és fiatalkorúakat szólítja meg vagy szorosan kötődik gondolati vagy érzelmi világukhoz. Nem használható olyan termék vagy képi elem, amely elsősorban gyermek- és fiatalkorúaknak szól (például márkanév, logó, sportfelszerelés, sport, játék).

22. Az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja nem szólhat gyermek-és fiatalkorúakhoz, nem alkalmazhat elsősorban a számukra vonzó képi vagy szöveges elemet, a reklámban nem szerepelhet 18 évesnél fiatalabb személy.

23. Az alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámja esetén, a médiaválasztás során biztosítani kell, hogy az adott médium - beleértve a közösségi médiát is -, vagy rádiós és televíziós műsorszolgáltatás esetén az adott műsorszám közönségének több mint 70%-a észszerűen várhatóan 18 éves, vagy annál idősebb legyen. Nem reklámozható az alkoholtartalmú ital és az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital olyan médiumban – beleértve a közösségi médiát is - vagy eseményen, vagy rádiós és televíziós műsorszolgáltatás esetén közvetlenül az olyan műsorszám előtt, alatt vagy után, amely közönségének legalább 30%-a előre ismerten, vagy észszerűen várhatóan gyermek-és fiatalkorú.

24. Az alkoholtartalmú italt vagy az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes italt reklámozó honlapon, vagy a márka honlapján, valamint saját közösségi média felületein világos és jól látható módon meg kell jelölni, hogy a honlapot, valamint saját közösségi média felületét, kizárólag az alkoholfogyasztásra/vásárlásra megszabott korhatár felettiek látogathatják. Ennek érdekében a reklámozó köteles az oldalra történő belépéshez biztosítani, hogy a felhasználónak meg kelljen adnia a születési dátumát vagy nyilatkozzon arról, hogy betöltötte a honlap látogatáshoz szükséges életkort.

25. Az alkoholtartalmú italt vagy az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes italt reklámozó köteles a felhasználó számára életkorhoz kötött szabályozó szűrőket beállítani, amennyiben azok rendelkezésre állnak az adott közösségi médium alkalmazásban

26. Az alkoholtartalmú ital vagy az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámozója a saját közösségi média felületein, valamint az azt reklámozó honlapon köteles világos felhívást közzétenni a felelősségteljes alkoholfogyasztásra vonatkozóan.

27. Az alkoholtartalmú ital vagy az alkoholtartalmú ital márkanevét viselő alkoholmentes ital reklámozója köteles felszólítani a látogatót, hogy a honlap, valamint saját közösségi média felületeinek tartalmát ne ossza meg 18 év alatti személyekkel.

E cikkely alkalmazásában járműnek minősül valamennyi szárazföldi, vízi és légi személy-, illetve teherszállító eszköz, függetlenül a jogszabályi fogalom meghatározásától.

1. A jármű sebessége vagy gyorsulási tulajdonságainak pozitívumként kiemelt megjelenítése, kihangsúlyozása nem lehet a jármű reklámjának fő üzenete, azonban ez nem lehet akadálya annak, hogy a reklámban a termék végsebessége, gyorsulása és egyéb adatai szerepeljenek.

2. A jármű reklámjában a végsebesség, gyorsulás, teljesítmény megjelenítése nem mutathat és utalhat túlzott izgalomra, agresszióra vagy versenyzésre.

3. A jármű reklámja nem támogathatja vagy bátoríthatja a felelőtlen járművezetést. Így különösen nem mutathat szabálysértő, a járművezetőre, másokra vagy a közlekedési környezetre veszélyes, vakmerő vagy felelőtlen vezetést.

4. A jármű reklámja csak valamennyi közlekedési szabályt megtartó vezetési helyzetet mutathat be, azonban a közúti jármű képességeit bemutathatja nem közúti környezetben is.

5. A jármű reklámjának reálisan kell feltüntetnie a biztonsági, vezető asszisztens rendszereknek a járművezetéshez kapcsolódó előnyeit. A jármű reklámja nem sugallhatja, hogy a jármű biztonsági, vezető asszisztens rendszerei teljes egészében alkalmasak a járművezető figyelmének, a járművezetéshez szükséges éberségének helyettesítésére, továbbá nem sugallhatja azt sem, hogy a jármű képessége lehetővé teszi, hogy a vonatkozó közlekedési szabálynál és az adott közlekedési szituációnál gyorsabban, vagy teljes biztonságban lehessen vele haladni.

6. A jármű reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja, hogy a sport- és versenytevékenység során megismert adott modell, márka vagy egy konkrét jármű műszaki tulajdonságai változatlan módon adaptálhatóak a szokásos közlekedési használathoz.

7. A jármű reklámja nem sugallhatja – különösen a terepjárók és összkerék meghajtású járművek tulajdonságainak bemutatása során –, hogy a környezet és a természet rombolása, károsítása, extrém terhelése elfogadható.

A szerencsejáték olyan játékforma, amelyben pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében a játékos meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és amely során a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A játék célja az esemény kimenetelének vagy eredményének eltalálása, és további pénzbeli vagy egyéb típusú nyeremény elérése.

1. Kizárólag az illetékes szakhatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték reklámozható. Magyarország területén csak Magyarország területére (is) érvényes szerencsejáték-szervezői jogosultsággal rendelkező szervezet tehet közzé reklámot.

2. A szerencsejáték-termék reklámja nem tartalmazhat megtévesztő információkat, különösen a szerencsejáték nyerési esélyeire vagy a részvételre, illetve a nyereményre vonatkozóan.

3. A szerencsejáték-termék reklámja nem építhet az egyén pénzzel kapcsolatos aggodalmainak kihasználására, valamint az anyagi/pénzügyi veszteség behozására, az elvesztett összeg visszanyerésére.

4. A szerencsejáték-termék reklámja nem állíthatja, hogy aki többet/nagyobb összegért játszik, az többet/nagyobb összeget nyer.

5. A szerencsejáték-termék reklámja nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték megoldás a személyes, szakmai vagy neveltetési problémákra, személyes vagy társadalmi kudarcokra.

6. A reklám nem építhet az adott szerencsejátékkal összefüggésben esetleg kialakuló kortárs nyomásra, sem az adott szerencsejátéktól való tartózkodás megvetésére, negatív megítélésére.

7. A szerencsejáték-termék reklámja nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték a munkavégzés alternatívája, és így megoldást jelenthet a pénzügyi problémákra. A reklám nem állíthatja és nem sugallhatja azt, hogy a szerencsejáték a munkából származó jövedelem helyettesítője lehet.

8. A szerencsejáték-termék reklámja nem mutathat be szerencsejáték tevékenységet/szerencsejátékban való részvételt munkavégzés helyett, illetve munkahelyi környezetben.

9. A szerencsejáték-termék reklámja nem sugallhatja, hogy a szerencsejátékból származó nyeremény a nyertest olyan valós élethelyzethez segíti hozzá, amely számára korlátlan lehetőségeket biztosít.

10. A szerencsejáték-termék reklámja nem sugallhatja, hogy a szerencsejátékban való részvétel vagy az általa elért nyeremény javíthatja a személyes tulajdonságokat, például az önképet, önbecsülést, vagy, hogy az irányítás, a felsőbbrendűség, az elismerés, illetve a csodálat megszerzésének egyik módja lehet.

11. A szerencsejáték-termék reklámja nem állíthatja vagy nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték által elért nyeremény növeli a szexuális vonzerőt vagy szexuális kapcsolat kialakításához vezethet, vagy azt megkönnyítheti.

12. A szerencsejáték-termék reklámja nem ösztönözhet az egyén anyagi lehetőségeit meghaladó költekezésre.

13. A szerencsejáték-termék reklámja nem szólhat 18 éven aluliakhoz, nem lehet szereplője 18 évnél fiatalabb vagy annak látszó személy és nem is mutathat ilyen személyeket, illetve nem használhatja fel a rájuk jellemző szubkultúra elemeit.

14. A szerencsejáték-termék reklámja nem használhatja ki a fiatalok és kiszolgáltatott személyek fogékonyságát, hiszékenységét, a szerencsejátékkal kapcsolatos tapasztalatlanságát vagy ismereteinek hiányát.

15. A szerencsejátékból származó bevételek társadalmilag hasznos célokra fordításáról szóló reklámban a 18 évnél fiatalabb személyek szerepeltetése megengedhető.

A fogadási tippszolgáltatás: olyan anyagi ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltatás nyújtója online platformon vagy speciális fogadási helyeken rendszeresen tanácsokat (tippeket) biztosít a sportfogadási események várható kimeneteleire, az azokra vonatkozó fogadásokat illetően.

1. A fogadási tippszolgáltatás reklámja nem használhatja jogosulatlanul egyik szerencsejátéktermék és szerencsejáték szervező nevét sem.

2. A fogadási tippszolgáltatás reklámjának egyértelműen tartalmaznia kell a szolgáltató személyét, valamint azt, hogy a reklámozott szolgáltatás fogadási tippszolgáltatás.

3. A fogadási tippszolgáltatás reklámja nem szólhat, nem célozhat, valamint nem lehet különösen vonzó a 18 éven aluliak számára.

4. A fogadási tippszolgáltatás reklámja nem tartalmazhat pénzvisszafizetési garanciát.

5. A fogadási tippszolgáltatás reklámja nem állíthatja és nem sugallhatja azt, hogy a siker garantált, illetve azt, hogy a játékosok a hirdető/szolgáltató tippjeinek követésével hosszú távon jövedelemhez juthatnak.

6. A fogadási tippszolgáltatás reklámja nem utalhat a nyereség, a siker vagy az egyéni győzelem esélyére.

Környezetvédelemmel kapcsolatos állítás („zöld” állítás): minden olyan, a környezetvédelemre vagy ökológiai szempontra vonatkozó kijelentés vagy ábrázolás továbbá ezek összhangja, amely kifejezetten, vagy közvetetten az adott termék gyártására, csomagolására, forgalmazására, használatára, fogyasztására, ártalmatlanítására vonatkozó vagy az adott vállalat környezetre gyakorolt pozitív hatására hivatkozik.

1. A reklámot úgy kell kialakítani, hogy ne éljen vissza a fogyasztók környezettel kapcsolatos aggodalmaival, és ne használja ki a környezettudatossággal, környezeti hatásokkal kapcsolatos fogyasztói információk esetleges hiányát.

2. A zöld állításnak valósnak és pontosnak kell lennie, a reklámozónak megfelelően alá kell tudnia támasztani bizonyítékokkal, mint például kutatással, tanulmánnyal, teszteredménnyel, vagy tanúsítvánnyal.

3. Az adott termék gyártására, csomagolására, forgalmazására, használatára, fogyasztására, ártalmatlanítására vonatkozó vagy az adott vállalat környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos általános zöld és ökológiai állítás (pl. zöld, környezetbarát, környezettudatos, illetve öko, bio, organikus) önmagában nem használható, csak abban az esetben, amennyiben azt az erre feljogosított – EU-s vagy hazai – tanúsító szervezet védjegye igazolja.

4. A zöld állítás legyen naprakész, különös figyelemmel a jogszabályi környezetre, az aktuális fenntarthatósági gyakorlatra, friss tudományos eredményekre és a termék tekintetében releváns, annak egyes életciklusaiban használt technológiákra.

5. A zöld állítás nem lehet túlzó, az elért környezeti előnyöket nem lehet a valós eredményhez képest jelentősebbnek, kiemelkedőbbnek bemutatni.

6. A reklámban szereplő zöld állítást a fogyasztók számára könnyen érthetően kell megfogalmazni.

7. A reklámozó környezetvédelmi felelősségvállalási programjáról szóló reklámnak egyértelművé kell tennie, hogy a zöld állítás a termék, szolgáltatás vagy a vállalkozás tevékenységének mely elemére vonatkozik.

8. Amennyiben a reklám több terméket/termékcsaládot is megjelenít, pontosítania kell, hogy a zöld állítás egy bizonyos termék vagy minden szerepeltetett termék/termékcsalád tekintetében érvényes.

9. A zöld állításnak pontosnak kell lennie abban is, hogy az a termék egészére, egyes összetevőjére, a csomagolásra vagy azok valamely elemére vonatkozik.

10. A versenytársakkal vagy saját korábbi termékével szemben összehasonlító zöld állítás akkor elfogadható, ha a reklámozó igazolni tudja, hogy a termék környezetvédelmi szempontból értékelhető előnnyel rendelkezik. A reklám ebben az esetben sem állíthatja/sugallhatja, hogy a termék egészében véve környezetkímélő/környezetbarát.

11. A környezetvédelmi állítást tartalmazó reklám ne tüntessen fel környezeti előnyt a termék vagy a gyártó/forgalmazó sajátosságaként, ha ez jogszabályi előírásból eredően kötelező vagy az érintett piacon általános gyakorlat révén egyébként elérhető a fogyasztó számára.

12. A szelektív hulladékgyűjtésre és hasznosításra vonatkozó környezeti állítás akkor elfogadható, ha az elválasztás, begyűjtés, feldolgozás vagy ártalmatlanítás ajánlott módszere az érintett területen a fogyasztók észszerű része számára elérhető.

13. A termék lebomlására vonatkozó környezeti állítás akkor elfogadható, ha észszerű időn belül teljes mértékben lebomlik és visszatér a környezetbe, úgy, hogy a lebomlás során nem bocsát ki környezetre kártékony anyagot magából.

14. A termék komposztálhatóságára vonatkozó környezeti állítás akkor elfogadható, ha igazolható, hogy a termék valóban felhasználható komposzttá bomlik le, az ilyen állításokban azt is egyértelműen a fogyasztó tudomására kell hozni, hogy a termék komposztálásához ipari vagy háztartási körülményekre van-e szükség.

15. Amennyiben hulladékkezelés jelenik meg a reklámban, kívánatos, hogy a szelektív hulladékgyűjtés jelenjen meg.

16. A szemetelés bemutatása a gazdasági reklámban sem városi környezetben, sem a természetben semmilyen formában nem fogadható el.

17. Gazdasági reklám nem mutathat és nem sugallhat elfogadottnak energiapazarlást és így természetkárosító magatartást, illetve bármi olyat, ami a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás ellenében hat.

18. Gépjármű reklámja esetében elfogadható, hogy a gépjárművet szinte üres utakon és/vagy kizárólag a sofőr szereplésével mutatnak. Amennyiben azonban egy reklám részeként életből ellesett képet jelenítenek meg, kívánatos, hogy a gépjárműben többen üljenek és az autókon kívül a tömegközlekedés és/vagy alternatív közlekedési eszköz is jelenjen meg pozitív ábrázolással.

19. A reklámban azon egyszer használatos műanyag termékek használata és megjelenítése kellékként sem elfogadható, amelyek forgalmazását a hazai jogszabály tiltja.

20. Gazdasági reklámban tilos a környezetre gyakorolt káros magatartás megjelenítése mind a természetes mind pedig az épített környezetben. Tilos továbbá a károkozás, veszélyeztetés bemutatása vagy annak elfogadhatóságának megjelenítése.

Távközlési egyenleget terhelő szolgáltatás: az emelt díjas és minden olyan értéknövelt szolgáltatás (hang, SMS, videó) melyet az előfizető a hírközlési szolgáltatójánál fennálló egyenlege terhére vehet igénybe és amely nem minősül hírközlési szolgáltatásnak (pl: marketplace vásárlás, adománygyűjtés, mobilparkolás, e-autópálya matrica).

1. A reklámnak a fogyasztó számára jól értelmezhetően és jól látható módon közölnie kell a szolgáltatás (emelt vagy nem emelt díjas) jellegét, a szolgáltatás leírását, pontos, bruttó díjazását (előfizetés alapú szolgáltatás esetén a rendszeres díjazás mértékét, annak gyakoriságát, valamint a szolgáltatás jellege alapján – pl: jellemzően hosszú hívások esetén – a díjazás várható mértékét). A reklámnak tartalmaznia kell továbbá azonosíthatóan a reklámozó személyét, ügyfélszolgálatának közvetlen, nem emelt díjas elérhetőségét és a szolgáltatásról való leiratkozás módját.

2. Távközlési egyenleget terhelő szolgáltatás reklámja semmilyen formában nem sugallhatja a felhasználó számára, hogy a szolgáltatás ingyenes.

3. A távközlési egyenleget terhelő szolgáltatás reklámja nem célozhat meg olyan fogyasztói csoportot, amely nem képes a szolgáltatás megrendelésével járó valamennyi kötelezettséget felmérni – különös tekintettel a díjazásra –, és arról megfontolt döntést hozni.